Villámcoaching

Tizennégy éves koromtól kezdve az emberek el akarják mondani nekem azt, amit másoknak nem tudnak.

Először zavarba jöttem ettől. Nem értettem, mit vagy kit látnak belém? Néha hárítottam ezt, néha elfogadtam, de hozzánőni csak negyvenkét évvel később tudtam. Addig voltam könyv- és lapkiadó, pszichoterapeuta, közösségszervező, szervezetfejlesztő, szüléskísérő, mentálhigiénés szakember, és számtalan modellkísérlet elindítója. Éveken át feküdtem a pszichoanalítikus díványon, tanultam és alkalmaztam a tranzakcióanalízist, családállítást, többféle csoporttechnikát. Éltem kapcsolatokban és egyedül, voltam házas és elvált, megéltem az apaságot, a nevelőapaságot, a nagyapaságot, és azt, hogy sokan apjuknak tekintenek azok közül is, akiknek nem vagyok vér szerinti apjuk. Sokára ismertem csak fel az „atya”, az immanens (bennerejlő) papi hivatás tükröződését mindebben, és azt, hogy ami bennem van, nem kötődik tételes valláshoz, de erősebb annál.